A probléma onnan ered, hogy miután a MÁV ÁBE „nem szeretett fizetni”, a károsultak – ha volt cascójuk – elmentek a saját biztosítójukhoz, és vele fizettették ki a kárt. A polgári jog szabályai szerint ilyenkor a fizető biztosító lép a károsult helyébe, tehát követelheti az általa kifizetett pénzt a károkozó biztosítójától, ez esetben a MÁV egyesülettől. A legtöbbet az Allianz és a Generali Providencia fizetett és követel a MÁV ÁBE-től.

A perek egy része még azelőtt lezárult, hogy a MÁV ÁBE csődbe jutott volna, így a követelt összeget a biztosítók megkapták, vagy legalábbis jogerős ítéletük van arra, hogy jár nekik a pénz. A MÁV ÁBE még a működése során azzal érvelt, hogy a helyette fizetett biztosítók magas óradíjat térítettek a javítóknak, ő maga olcsóbban tudta volna megjavíttatni az autókat. Az MTI által megkérdezett szakértő viszont azt közölte, hogy a perek során a szakértők rendre azt a költséget fogadták el valósnak, amely a MÁV ÁBE által fizetett biztosítók számláiban szerepelt.

A mai problémák már az egyesület csődje, illetve a felszámolásának megindulása miatt keletkeztek. Ha ugyanis a kárt kifizető biztosítónak nem tud fizetni a MÁV ÁBE – mert a vagyona kevesebb a tartozásainál –, akkor az előbbi a kárt okozó autó üzembentartójától próbálja behajtani az általa már kifizetett összeget. Az eddig megszületett elsőfokú bírósági ítéletek vagy egyetemleges adóssá nyilvánították a kárt okozott MÁV ÁBE-ügyfelet, vagy pedig mögöttes adósként kezelik. Az előbbi esetben a jogosult biztosító maga választhat, hogy a MÁV ÁBE-től, vagy a kárt okozott üzembentartótól kéri a teljes követelését, míg az utóbbi esetben előbb a MÁV ÁBE-től kell megkísérelni behajtani a pénzt, és ha nem fizet, csak akkor kell helytállnia a volt biztosítottnak.

Ezek az ítéletek a polgári törvénykönyv (Ptk.) általános felelősségi, továbbá a veszélyes üzemi felelősségi szabályain alapulnak. Eddig másodfokon még egy per sem fejeződött be, de elképzelhető, hogy a bíróság megváltoztatja az elsőfokú ítéletet – jegyezte meg az MTI-nek nyilatkozó szakértő. Egy másik jogi levezetés alapján ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által működtetett kártalanítási számla – felelősként – mögé állítható a MÁV ÁBE-nek, mint nem fizető biztosítónak. A károkat rendező biztosítóknak végső soron mindegy, hogy ki fizet, sőt ez utóbbi megoldással előbb jutnának a pénzükhöz. A helyzet fonákja viszont az, hogy a kártalanítási számlát az autós biztosítók „töltögetik”, így végső soron a saját pénzüket kapnák vissza a biztosítók.

Hírforrás: MTI